A Balaton vizében található mikroműanyagok mennyisége közepes szintet mutat nemzetközi összehasonlításban, ám az ökológiai következmények még nem teljesen ismertek. A részecskék nemcsak az élővilágba, például planktonokba és halakba juthatnak be, hanem a vízben található szennyező anyagokat is megköthetik, és továbbterjeszthetik. Ezért a kutatók hangsúlyozzák a folyamatos megfigyelés fontosságát: a mikroműanyagok jelenléte nemcsak vízminőségi, hanem hosszú távon élelmiszerbiztonsági és természetvédelmi kérdés is.
Legfontosabb adatok a kutatásból:
A Balaton nyílt vizében átlagosan 21 mikroműanyag-részecske található köbméterenként.
A Kis-Balaton természetes szűrőrendszerén áthaladó Zala folyó vizében ez az érték csak 7,8 részecske/m³.
A mikroműanyagok 90%-a 500 μm-nél kisebb méretű.
Leggyakoribb anyagok: polietilén (PE) és polipropilén (PP).
A részecskék túlnyomó többsége apró törmelék formájában van jelen.
Fő források: szennyvíztisztítók, közúti forgalom (gumi és kopó anyagok), valamint a nyári turizmus.
Részletek: A Balaton vizében kimutatott mesterséges eredetű szennyezőanyagok
A részletes kutatás az alábbi linken található:
https://www.mdpi.com – Az MDPI (Multidisciplinary Digital Publishing Institute) egy nyílt hozzáférésű tudományos kiadó, amely számos tudományterületen közöl lektorált kutatásokat. A platformon elérhető tanulmányok bárki számára szabadon hozzáférhetők, így a környezeti témák iránt érdeklődők is könnyen elérhetik a legfrissebb tudományos eredményeket.