Májusi hójelentés, amire még a mesterséges intelligencia sem tudott válaszolni

Egy késő tavaszi időjárási anomália nemcsak a természetet, hanem a technológiát is megzavarta – az AI tanácstalanul pislogott a „titoklatyak” hallatán.

Május vége van. A kertekben orgona, a piacokon eper, az időjárásban pedig... szokatlan hideg és eső. Bár hóesés jelenleg nem tapasztalható, a hőmérséklet csökkenése és a csapadékos időjárás emlékeztet minket arra, hogy a természet néha meglep bennünket. Ez a különös időjárási helyzet nemcsak az embereket, hanem a mesterséges intelligenciát is zavarba hozta.

Egy kíváncsi internetező ugyanis feltette a kérdést az egyik vezető nyelvi modellnek:
„Mi az a titoklatyak?”

Mi az a titoklatyak? A havas táj rejtett csapdája, amiről senki nem beszél

A mesterséges intelligencia válasza: „Hmmm...”

Az AI először tanácstalanul értelmezte a kérdést. A „titok” és a „latyak” szavak felismerése ugyan megtörtént, de ezek együttes jelentésére – nos, arra még nem volt előre betanított válasza.

A rendszer pár másodperc gondolkodás után kreatívan kezdte újraértelmezni a kérdést:

„Talán a titoklatyak az, amikor egy szép, friss hónak látszó felszín alatt álcázott vizes, sáros csapda lapul. Egy megtévesztő latyak, amit a természet is csak sunyin tud elhelyezni.”

Ez a meghatározás végül megnyerte a közönséget, és pillanatok alatt mémmé vált.
Twitteren, TikTokon, sőt a Facebook kertészeti csoportjaiban is beindult a #titoklatyak hashtag, amit azóta több ezer alkalommal használtak.

Májusi hó: ritka, de nem példa nélküli

Bár jelenleg nincs hóesés, a múltban előfordultak hasonló időjárási anomáliák. Például 1913. május 25-én Pécsen, május 27-én pedig a Kékestetőn is havazott. Sőt, 2009-ben május 30-án a Kőszegi-hegységben is esett a hó. Ezek az esetek emlékeztetnek minket arra, hogy a természet néha kiszámíthatatlan.

Szakértők szerint a titoklatyak a jövő szava lehet

Nyelvészek szerint a „titoklatyak” lehet az egyik legfrissebb példa az úgynevezett „élő nyelvteremtésre”, amikor egy közösség spontán módon alkot új szavakat egy aktuális jelenségre.
„A szóban benne van minden, ami a magyar tél bosszantó része: a rejtőzködés, a latyak, a meglepetés” – fogalmazott egy nyelvész.

A tanulság?

Hiába fejlődik rohamléptekkel a mesterséges intelligencia, a természet és a magyar kreativitás még mindig képes túljárni az eszén.
És amíg májusban szokatlan időjárás uralkodik, latyak képződik, és új szavak születnek, addig biztosak lehetünk benne:
az időjárásnak (és a nyelvnek) mindig lesz egy újabb titoklatyákja számunkra.