Szemétügy: bár kevesebbet termelünk, még mindig túl sokat temetünk el
Az elmúlt évtizedben Magyarországon a kommunális hulladéktermelés lassan, de biztosan nőtt – 2013-ban még „csak” 2,1 millió tonna települési hulladék keletkezett, 2020-ra ez a szám meghaladta a 3 millió tonnát. A növekedés az egy főre jutó mennyiséget tekintve is szembetűnő: 400 kg szemét jutott fejenként 2023-ban, szemben a 2013-as 270 kg körüli értékkel.
A hulladék több mint fele még mindig a lerakókban végzi. Az újrahasznosítási arány ugyan javult – jelenleg 33% körül mozog –, de még mindig messze elmarad az uniós 48%-os átlagtól. Eközben az EU-s célok 2025-re 55%, 2030-ra 60% újrahasznosítási arányt írnak elő. A lerakási arányunk pedig – amely 2023-ban meghaladta az 50%-ot – több mint kétszerese az EU-s átlagnak (22%).
Az összetételt tekintve a hazai kommunális hulladék főleg biohulladékból (38%), műanyagból (20%) és papírból (14%) áll – ezek többsége elvileg újrahasznosítható lenne, ha megfelelően gyűjtenénk és kezelnénk. Jelenleg a szelektív gyűjtés aránya még mindig alacsony, és komoly infrastrukturális lemaradás tapasztalható a hulladékfeldolgozásban.
Nem csak mennyiségi, hanem minőségi kihívás is a hulladékkezelés – állapítja meg több elemzés, köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is. Magyarország uniós összevetésben az alsó harmadban áll mind az újrahasznosítás, mind a lerakás arányait tekintve. A régióban Lengyelország, Csehország és Szlovákia is jobban teljesít a recyclingban.
A szakértők szerint az előrelépéshez tudatosabb lakossági magatartás, fejlettebb szelektív gyűjtési rendszer és újrahasznosító ipar kiépítése lenne szükséges. A következő 2–5 év kritikus lesz: ha nem történik gyors fejlődés, Magyarország akár komoly szankcióknak is nézhet elébe az EU-s hulladékkezelési célok be nem tartása miatt.
Forrás: https://www.szelektiv.eu/