Az Akadémia nem önmagáért van

Méltóságteljes ünnep és csendes figyelmeztetés a Magyar Tudományos Akadémia jubileumi közgyűlésén

Ünnepi hangulat, mégis komoly és mélyen átgondolt szavak jellemezték a Magyar Tudományos Akadémia elnökének beszédét a felújított Díszterem avatásán, mely egyben a 200 éves jubileumi évforduló programsorozatának nyitánya is volt. Az elnök szavai egyszerre voltak tisztelgés a múlt előtt, értékelés a jelen kihívásairól, valamint erőteljes üzenet a jövő irányába.

A beszéd történelmi távlatokat ölelt fel: Széchenyi István eszméje, a tudomány és nemzeti kultúra ügyének emelése állt a középpontban. Az elnök hangsúlyozta, hogy az Akadémia nemcsak a nyelv, hanem minden tudományág fejlődését szolgálja, a nemzeti és egyetemes célokat egyaránt szem előtt tartva – ahogyan azt Eötvös József is megfogalmazta másfél évszázaddal ezelőtt.

• 1831 – Az Akadémia tevékenységének megkezdése
• 1991 – Antall József beszéde az MTA közgyűlésén
• 1994 – Az akadémiai törvény elfogadása (tagság tudományos teljesítményhez kötése)
   

Kiemelt szerepet kapott a rendszerváltozás utáni átalakulás, amikor az Akadémia visszanyerte autonómiáját, és tudományos teljesítményhez kötött tagságot vezettek be. Az elmúlt évtizedek nemzetközi és hazai eredményei – Nobel-díjak, kutatási programok, a határon túli tudósok bevonása – szintén a tudományos közösség erejét tükrözik.

A díszbeszéd nem rejtette véka alá az aktuális aggodalmakat sem: a kutatási és felsőoktatási rendszer átalakításából az Akadémiát gyakran csak formálisan vonják be, valódi párbeszéd és bizalom hiányában. Bár léteznek kormányzati együttműködések, az elnök szerint ezek nem pótolják a kölcsönös tisztelet és lojalitás hiányát.

Az Akadémia nem politikai szereplő – hangsúlyozta –, de nem is passzív intézmény. Politikai támogatás nélkül is képes formálni a nemzeti gondolkodást, és ez az a „varázshatalom”, amit már Széchenyi is megfogalmazott. Az elnök szerint az Akadémia nem akadémikusokért van, hanem a nemzet egészéért, a jövő tudósnemzedékéért.

A jubileumi programok a társadalom széles rétegeit szólítják meg: kiállítások, koncertek, iskolai versenyek, határon túli események és színházi produkciók is szerepelnek a palettán. Az Országgyűlés 2025-öt és 2026-ot hivatalosan is a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította.

A beszéd végén az elnök elődjét idézve zárta gondolatait: a kitartás, összefogás és bölcsesség minden nehézségen átsegíthet – üzenve, hogy a tudományos közösség érték, melyért együtt kell felelősséget vállalnunk.

Főbb programok, kezdeményezések:

    MTA doktora cím
    Magyar Tudományos Művek Tára
    Országos Tudományos Kutatási Alap
    Bolyai- és Lendület-pályázatok
    MTA támogatott egyetemi kutatóhelyek
    Domus program (határon túli kutatók támogatása)
    MTA Kiváló Kutatóhely minősítés
    Magyar Tudomány Ünnepe
    Középiskolai Alumni Program
    Tudományos tanácsadói tevékenység
    Tudományos Világfórum
    Tudománybarát település program
    Színház és Tudomány előadássorozat (nemzeti és határon túli színházakkal)
    Reformkorról szóló középiskolai verseny (több száz csapat várható)
    Emlékhelyprogram (Nemzeti Örökség Intézetével)
    Könyvtári kiállítások országjárása
    III. emeleti kiállítótér felújítása (állandó és időszaki kiállítások)
    Ünnepi zenemű: Bogányi Gergely szerzeménye

Nemzetközi kapcsolatok:

    Kapcsolatok a világ akadémiáival
    Külföldi magyar kutatók bevonása
    World Science Forum
    UNESCO 2025 – Az MTA jubileuma emlékévként elismerve

Partnerségek és kormányzati együttműködések:

    Megállapodások: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium
    Részvétel: közel 50 állami testület munkájában